Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermekvédelem

2020.11.17

 

IKT: / / 2020.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prevenciós program

a gyermekkel szembeni erőszak

korai felismerése és megelőzésére érdekében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyermekvédelem jogi háttere

1952. évi IV. törvény A családról, a házasságról és a gyámságról:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=306.582489

1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (gyermekvédelmi törvény):
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV

1997. évi 149. kormányrendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR

 

 

A gyermekbántalmazás jogi környezete

 

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése, kezelése és a szükséges intézkedések megtétele a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben került meghatározásra, amelyen belül a közoktatás szereplőinek, így a pedagógusnak, mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjának kiemelt szerepe van.

 

A gyermekek helyzete, szerepe a történelem során nagyon változó volt, és a mai napig

társadalmanként, kultúránként jelentősen eltérő az, hogy a gyermekek milyen jogokkal rendelkeznek, milyen védelemben részesülnek a társadalom részéről. Az európai országokban is sokáig a szülő tulajdonának tekintették őket, és a testi fenyítést természetesnek, a nevelés eszközének tekintették.

Az első törvényi szabályozás a gyermekek védelméről a XIX. század végén Angliában született, majd a következő jelentős fejlemény 1989. november 20-án New Yorkban elfogadott a „Gyermekek Jogairól” szóló ENSZ Egyezmény, amely külön foglalkozik a gyermekek elleni erőszak kérdésével is.

 

Hazánkban az ENSZ Egyezmény az 1991. évi LXIV. törvénnyel vált a magyar jogrend részévé. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a tagállamok számára 2011-ben ismét megfogalmazta a bántalmazás visszaszorításával kapcsolatos teendőket. A magyar jogalkotás több törvényben is szabályozza a gyermekbántalmazással, illetve elhanyagolással kapcsolatos teendőket. A Gyermekvédelmi Törvény (1997.XXXI.) 2005. január 1. hatállyal a világon 14.-ként mondja ki a testi fenyítés teljes tilalmát, mind a családokban, mind a közintézményekben.

 

„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással-fizikai, szexuális, vagy lelki erőszakkal-, az elhanyagolással és információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek, és más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”

 

A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása is veszélyeztető, vagy bántalmazó, elhanyagoló magatartásnak minősül, illetve a foglalkozás körében elkövetett gondatlanságért vonható felelősségre az a szakember, aki mindennek nem tesz eleget.

 

 A gyermekbántalmazás definíciója

 

„ A gyermek bántalmazása és elhanyagolása magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul” (WHO, 2006). 

 

 A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené.

 

A gyermekbántalmazás felosztása típusok szerint

 

  •  veszélyeztetettség,
  •  elhanyagolás,
  •  fizikai erőszak,
  •  lelki bántalmazás,
  •  szexuális abúzus.

 

 

Veszélyeztetettség

 

Olyan magatartás, körülmény, vagy mulasztás következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

 

Elhanyagolás

 

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

 

  • Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.
  • Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.
  • Oktatási-, nevelési elhanyagolás, amely az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolását, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési, egészségügyi szolgálatok igénybevételének elmulasztását jelenti.

 

Fizikai bántalmazás

 

Az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen az ütés, rúgás, lökés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

 

Az érzelmi, lelki bántalmazás

 

Azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy ő értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem-és fültanúja mások bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.

 

Szexuális bántalmazás

 

A gyermek, vagy fiatal bevonását, csábítását, vagy kényszerítését jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk.

A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység e személy szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja.

 

Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik:

 

  • egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, ide tartozik nem csak az aktusra kényszerítés, hanem a molesztáló, zaklató szexuális tartalmú tevékenység, a simogatás, magamutogatás stb,
  • a gyermek kizsákmányolása gyermek prostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.

A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzust zömében (70-80 %) családtagok (hozzátartozó, rokon), vagy a családdal közeli kapcsolatban állók (szomszéd, barát) követik el.

 

 

A szociális ellátórendszer működése

 

A gyermek jogi helyzete a társadalomban

 

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermek őt ért bántalmazás esetén segítségkéréssel fordulhat bármely intézményhez, szervezethez, vagy személyhez, akik gyermekekkel hivatásszerűen foglalkoznak.

 

A gyermek jogi helyzete a családban

 

A Családjogi törvény alapján a kiskorú gyermek szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek folyamatos szem előtt tartásával és annak megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni. A gyermek szüleinek, törvényes képviselőjének nemcsak joga, de feladata, kötelessége is a gyermeket ért bántalmazás és a bántalmazás körülményeinek megszüntetése, a további abúzusok megelőzése és a gyermek segítése a bántalmazás feldolgozásában, valamint minden olyan lehetséges ellátás, szolgáltatás igénybevétele, amely a gyermek állapotának segítését célozza és a kialakult helyzetet megszünteti.

 

Együttműködési kötelezettség

 

A Gyermekvédelmi törvény (1997 évi XXXI: törvény) rögzíti a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, jelzési és együttműködési kötelezettségét. A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a Gyermekvédelmi törvény 17.§- a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha a gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli.

 

 

 

 

Ezek a szervek, személyek:

 

  • az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
  • a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
  • a köznevelési intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat,
  • a rendőrség,
  • az ügyészség,
  • a bíróság,
  • erre szakosodott társadalmi szervezetek, alapítványok.

 

A jelzőrendszer tagjai kötelesek:

 

  • jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
  • hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

 

Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Minden szakterületnek a saját kompetenciája szerint kell meghatároznia a feladatait.

Jelzéssel élhet bárki, aki hivatalból, vagy magánszemélyként gyermekbántalmazást észlel, vagy annak gyanúját tapasztalja.

A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást, de legalábbis foglalkozás körében elkövetett gondatlanságot jelent, mivel ez is veszélyezteti a gyermeket és neki további sérelmet okozhat.

A jelzési, jelentési kötelezettség egyben lehetőséget is ad a szakembernek arra, hogy módja legyen megbeszélni az esetet más szakemberekkel és azokkal közös intézkedési, cselekvési tervet készítve a komplex megoldások felé haladjon. Ugyanakkor mindez az eljáró szakember számára a szakmai kontroll mellett biztonságot ad azáltal, hogy a felelősség megoszlik, a különböző kompetenciák összeadódnak, ily módon csökken a tévedés lehetősége is, amely a gyermek érdekét szolgálja, és a multidiszciplináris esetkezelést lehetővé teszi.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a jelzési kötelezettség más oldalról visszajelzési kötelezettséget is jelent, ezért ahogy a gyermekjóléti szolgálat kérheti az egészségügyi szolgáltatók, köznevelési intézmények segítségét, úgy a gyermekjóléti szolgálatnak is tájékoztatást kell adnia tevékenységéről, megtett intézkedéseiről.

 

A pedagógusi jelzőrendszer szerepe

 

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel

összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A köznevelési intézmények kötelezően közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

Ha a köznevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér az intézmény pszichológusától, a gyermekjóléti szolgálattól.

 

Gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések

 

A gyermekek szexuális bántalmazásának többféle elfogadott definíciója van, ezek a szerint változnak, hogy milyen foglalkozású szakemberek fogalmazzák meg azt, mit értenek e fogalmon, de ez az adott kortól és az adott ország kultúrájától, hagyományaitól is függ. A szexuális visszaélések közös eleme, hogy egy felnőtt olyan meghatározó, domináns hatalmi pozícióban van egy gyerekhez képest, ami lehetővé teszi számára, hogy a gyermeket szexuális tevékenységre vagy annak elszenvedésére késztesse, vagy kényszerítse.

 

A szexuális bántalmazás fogalmába beletartozik a gyermek nemi szerveinek tapogatása,

simogatása, önkielégítés a gyermek előtt, orális szexuális kapcsolat létesítése, illetve

bármilyen fajta közösülés a gyermekkel. A szexuális bántalmazás ténye nem feltétlenül

jelenti a testi érintkezést, megvalósulhat magamutogatás (exhibicionizmus), leskelődés és gyermekpornográfia, szexuális tevékenység, videó mutatása, közös nézése során, vagy más formában is. Ide tartozik a szóbeli bántalmazás is, e témakörrel kapcsolatos kérdések feltétele, illetve történetek mesélése, amely nem a gyerek korának és helyzetének megfelelő formában történik, és nem a gyerek érdemi segítését jelenti ahhoz, hogy ismeretekkel rendelkezzen a szexualitásról, illetve meg tudja magát védeni a bántalmazástól, segítséget tudjon kérni, ha sérelem éri.

 

Nem elfogadható védekezés, hogy a gyerek is akarta vagy élvezte a tevékenységet, hiszen nem tudja, tudhatja, mibe vonják be, és az a tény, hogy nem tiltakozik, vagy örömöt szerez neki, nem csökkenti a felnőtt felelősségét és vétkességét. A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények akadályozzák a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozását, boldog, szeretetteljes légkörben történő felnőtté válását, valamint az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás jegyében való nevelkedését. Az esetek többségében a szexuális visszaélés az áldozat felnőtt korára is kihat, és nehezíti, akadályozhatja, hogy egészséges felnőtt személyiséggé váljon.

 

 

Az áldozattá válás kockázati tényezői gyermekeknél

 

Az áldozattá válás kockázati tényezői között (a gyermekek esetében különösen) gyakran

állnak családi működési zavarok, a szülők különböző személyiségpatológiái, kapcsolati

diszfunkciói. Így például:

 

  • érzelemszegény, elhanyagoló család,
  • 18 év alatti szülők,
  • családjuktól, szüleiktől távol élő gyermekek (kollégium, nevelőszülők, intézet),
  • elutasító szülők,
  • társadalmi elszigeteltség (alacsony iskolázottság, fogyatékosság, peremhelyzet),
  • a biztonság elvesztése,
  • függőségek pl. alkohol és kábítószer visszaélések
  • már korábban meglévő pszichés problémák, vagy korábbi bántalmazás.

 

 

 

Óvodánk munkatársai elkötelezettek a bántalmazás és az elhanyagolás megelőzése mellett. A gyermekbántalmazás megelőzése és hatékony kezelése kapcsán Óvodánk - a hazai jogszabályok figyelembevételével- az alábbi területeken fogalmaznak meg kötelező iránymutatást: tudatosság, megelőzés, jelzés és esetkezelés.

 

  • Tudatosság

A gyermekek biztonsága érdekében elengedhetetlen, hogy nyitott szellemű kommunikációs kultúra jellemezze intézményünket.  Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy megtörjük a csendet, amely a bántalmazás tabunak számító témáját oly gyakran jellemezi.  Védett, világos és őszinte kommunikációval lehetőség nyílik pozitív és negatív visszajelzés adására és fogadására.

 

  • Megelőzés

 

A gyermekbántalmazás megelőzése érdekében biztonságos környezetet teremtünk és tartunk fenn az Óvodában. A megelőzésnek fontos része  az információ. Nagyon fontos, hogy egy gyerek óvodás korban tisztában legyen azzal, melyik testrészét hogy nevezik. Nemcsak a testrészek neveiről fontos a gyereket tájékoztatnunk, hanem arról is, hogy azok:

 

  • hogyan működnek,
  • mire valók,
  • ki láthatja azokat,
  • ki érhet hozzá.

 

A gyermekek felé emellett a legfontosabb a Fehérnemű szabály megtanítása illetve a test, testrészek, ehhez kapcsolódó szabályok mellett választ adni a gyermekek intim szféráját tiszteletben tartani.

 

  • Jelzés

 

Minden gyermekbántalmazással, elhanyagolással kapcsolatos esetet vagy gyanút jelezni kell. A jelzést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető kiléte ismeretlen. A jelzés elmulasztása esetén eljárás indulhat a jelzést elmulasztó munkatárs ellen.

 

  • Az esetek kezelése

A bántalmazás gyanújának felmerülése esetén haladéktalanul értesíteni kell az intézményvezetőt, szükség szerint rendőrt, szülőt (ha nem ő a feltételezett bántalmazó), és a gyermekvédelmi felelőst.

 

  • Tennivalók a gyermek személyes segítségkérése esetén

Bármely gyerekbántalmazási ügyben a segítő beavatkozás elsődleges szempontja a gyerek védelme. Annak meghatározásában, hogy milyen eljárás segíti elő leginkább a gyerek védelmét a gyerek legfőbb érdekei az irányadóak. Minden esetet egyediként, az érintett gyerek véleményének és szempontjainak figyelembevételével kell kezelni és elbírálni.

 

  • Alapvetésként leszögezhető, hogy a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések megelőzése az egész társadalom közös felelőssége,
  • az oktatás a megelőzés lényeges eleme,
  • a hatékony cselekvés a társadalom valamennyi szegmensének teljes együttműködését és koordinációját igényli,
  • a segítő személyek számára megfelelő és folyamatos szakmai képzés és oktatás szükséges,
  • a gyermekvédelmi és a bűnüldözési hatóságoknak együtt kell működni ezekben az ügyekben, mind az azonnali cselekvések, mind az előre tervezett közös intervenciók területén.

 

Javaslat a gyermekkel való munka során alkalmazott elsődleges

szempontrendszerre:

 

Tennivalók a gyermek személyes segítségkérése esetén

 

  • A gyermek megnyugtatása, bizalmának megnyerése, tájékoztatása mindarról, ami történni fog vele.
  • Információk összegyűjtése, az események feltárása.
  • A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat értesítése.
  • Feljegyzés készíttetése gyermekorvossal vagy háziorvossal, amennyiben az indokolt.
  • A rendőrség értesítése, amennyiben az indokolt.
  • Szükség esetén azonnali intézkedés (a gyermek kiemelése).

 

A gyermekek veszélyeztetettsége esetén szükséges intézkedések

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. értelmező rendelkezése foglalja össze a veszélyeztetettség fogalmát. Ennek értelmében a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A veszélyeztetettségnek több oka lehet: anyagi, gyermeknevelési, magatartási probléma, teljesítményzavar, családi konfliktus (szülők közti, szülő-gyermek közti), a család életvitele, szülői elhanyagolás, családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki), szenvedélybetegségek, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása.

A gyermek veszélyeztetettsége esetén az Óvoda/ iskola köteles jelzéssel élni (hatósági eljárást kezdeményezni) a gyermekjóléti szolgálatnál.

A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

A kerületi gyermekvédelmi szervezetek, intézmények, hasznos linkek pontba össze tudnátok foglalni, hogy konkrétan mely szervezeteket gondolnátok bevonni, ha van ilyen, illetve itt kaphat helyet:

Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Központ: 1035 Budapest, Váradi utca 9-11. tel.: 250-19-64
Békásmegyeri telephely: 1039 Bp. Kelta u. 5.
Telefonszám/fax: (+36 1) 250-3766, 388-91-36
A nyitva tartás mindkét intézményben:
Hétfő: 13 – 18 óra
Kedd, szerda, csütörtök: 9 – 18 óra
Péntek: 9 – 12 óra

Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó
1035 Budapest, Vihar u. 31.
Tel/Fax: 388-6113

http://nane.hu/wp-content/uploads/2016/03/0311_muszaj_kiadvany_web.pdf

 

 

Intézkedési terv, amely évenként, az óvodai munkatervben kerül tervezésre:

 

  1. Fenti ismeretek gyakorlati alkalmazása érdekében a nevelőtestület minden évben delegál egy-két pedagógust a gyermekbántalmazással kapcsolatos önkormányzati szervezésű 30 órás képzésre.

 

  1. A nevelőtestület évente 1 alkalommal programot szervez a pedagógusok részére, melynek célja a pedagógusok minél szélesebb körének érzékenyítése a bántalmazások felismerése és kezelése érdekében.

 

 

  • előadás a terület valamelyik szakértőjével,
  • jó gyakorlatok megismerése,
  • prevenciós programok adaptálása,
  • hatékony módszerek megismerése,
  • 1 napos érzékenyítő tréning,
  • témához kapcsolódó műalkotás (film) közös elemzése,
  • esetmegbeszélés pszichológus/szakértő moderálásával.

 

3. Óvodai szociális szolgáltatás.

 

 

 

Budapest, 2020. június 17.

 

 

 

 

 

Stefán Mariann

óvodavezető

 

 

 

 

 

 

 

 

Melléklet:

 

Segítő társadalmi szervezetek:

 

Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályai

http://kih.gov.hu/igazsagugyi/szolgalatok

 

Kék Vonal

anonim telefon és internet segélyvonal

www.kekvonal.hu

 

Kék Vonal

szakember–szakember vonal – segítő szakemberek számára

Tel: 06-1-3020944

 

Magyar Gyermek és Ifjúság Lelkisegély Szolgálatok Országos Szövetsége

GYITOSZ

www.ifjusagilelkisegely.hu

 

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

https://hintalovon.hu/hu

 

NANE

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület

www.nane.hu

 

Országos Kríziskezelő Információs Szolgálat

családon belüli erőszak, bántalmazás stb.

Tel.: 06/80/205520

 

Segítség – Tanács – Védelem

gyermekotthonban élő gyermekek anonim vonala

Tel.: 06/80/200402

 

Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület

www.fehergyuru.eu

 

Patent Egyesület

https://www.patent.org.hu/

 

NyugiOvi Program.

http://www.zknp.hu/nyugiovi-foglalkozas/